Ismeretlen levél
Megszólítás és aláírás nélkül
Megszólítás és aláírás nélkül
Miért csináltad? Miért kellett
megcsókolnod, pont amikor már azt hittem, túl tudok lépni rajtad?
Évekig gondoltam rád, próbálkoztam, reménykedtem, és te csak a
barátom voltál. Én pedig elfogadtam. Végre azt hittem, túl tudok
lépni rajtad, és igazán csak a barátod lenni, de te nem hagyod.
Mi volt az a csók? Miért így? Miért
most? Miért részegen egy buliban, amikor barátnőd van? Miért
akkor, amikor el kellett tolnom, pedig legszívesebben tovább
csókoltalak volna? Miért csináltad?
Nem akarsz engem, de azt sem akarod,
hogy ne szeresselek? Nem akarod, hogy tovább tudjak lépni, és
valaki mást keresni? Ha nem szeretsz, miért nem tudsz elengedni?
Miért nem hagyod, hogy éljek? Miért akarod, hogy rólad
álmodozzak, ha nem akarsz?
Vagy ezt akarod? Hogy újra és újra
visszajátsszam a fejemben azt a csókot, hogy próbáljak
visszaemlékezni minden apróságra, hogy hogyan érintette a szád
az enyém, hogy hogyan simítottál végig a hátamon, hogy hogyan
húztál magadhoz?
Miért nem látod, hogy ez fáj nekem?
Hogy szeretlek, és ezzel csak egyre mélyebbre löksz a
reménytelenségben?
Lehetek a barátod, ha nem akarsz
többet. De akkor engedd, hogy a barátod legyek, és ne játszadozz
velem! Ha pedig akarsz engem, mondd meg és ne hagyd, hogy
szenvedjek, és rólad álmodozzak, miközben te ki tudja, mit
csinálsz éppen a barátnőddel.
A választás rajtad áll, de válassz
végre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése